De hogyan lehetséges, hogy pusztán a gondolkodásmód megváltoztatása ilyen drámai hatást eredményez?
A fájdalom, alapvetően, egy védelmi mechanizmus, az agy figyelmeztetése, hogy valami veszélyes lehet. De mi történik akkor, ha ez a védelmi rendszer túlérzékennyé válik, és olyan helyzetekben is riaszt, ahol nincs valódi fenyegetés? Itt lép közbe a Pain Reprocessing Therapy (PRT), amely az agy és a test közötti kommunikációt segíti újrahangolni.
Ez a terápia három alapelvet követ:

1. Megértés – A kliensek felismerik, hogy fájdalmuk valós, de nem feltétlenül jelent veszélyt.
2. Újraértelmezés – Megtanulják a testi érzeteiket kevésbé fenyegető módon értelmezni.
3. Biztonságérzet kialakítása – Olyan mozdulatokkal és helyzetekkel dolgoznak, amelyek biztonságot sugallnak az agynak.
   Ezek az elvek teszik lehetővé, hogy a fájdalomérzet ne uralja többé a mindennapokat, és hogy a test és az elme közötti kapcsolat új egyensúlyt találjon.

Sportolóként számos sérülésen vagyok túl, és mint mindenkinek nekem is több családtagom küzd régóta fennálló fájdalommal, amire valahogy sehogy sem találják az okokat vagy a gyógyszert. Sokszor maradtam tanácstalan orvosi vizit után, és sokszor lepődtem meg edzőként, hogy a játékosaim milyen utakon zuhannak fájdalomba, és milyen utakon találnak ki belőle. Amikor már munka mellett kosaraztam jellemzővé vált egy-egy mérkőzés előtti gyulladás a könyökömben – térdemben, ami a mérkőzés után eltűnt. Ma már értem a fenti folyamatok sajátosságait, és ismét lenyűgözött az emberi elme két oldala. Egyrészt hogy képes a fájdalmat megtanulni, a rendszer működésének érdekében, másrészt hogy szemléletváltással pont maga az agy képes megfordítani folyamatot.
A hangulatkeltő bevezető után kibontom kicsit szárazabban, de informatívabban a téma kulcs szavait:

Mi az a PRT, és miért hatékony?

A PRT egy pszichológiai technikákra épülő terápia, amely az agy és a test kapcsolatának újraértelmezésével célozza meg a krónikus fájdalom vagy más maladaptív testérzet gyökerét. A fájdalom gyakran nem fizikai sérülés eredménye, hanem az agy „téves riasztása”. A PRT segít az agynak felismerni, hogy a fájdalom nem veszélyes, és új mintákat alakít ki a fájdalom feldolgozására.

Tudományos háttér: A Pain Reprocessing Therapy (PRT) Alapjai és Hatékonysága

A Pain Reprocessing Therapy (PRT) tudományos alapjai a krónikus fájdalom és az agy közötti kapcsolat mélyreható megértéséből fakadnak. A krónikus fájdalommal kapcsolatos kutatások szerint az agy téves interpretációja és tanulási folyamatai kulcsszerepet játszanak a fájdalom fenntartásában. Az alábbi részletes bemutató bemutatja a PRT-t alátámasztó tudományos bizonyítékokat, kiemelve az agyi mechanizmusokat és a klinikai kutatásokat.

A fájdalomról alkotott hagyományos elképzeléseink szerint az kizárólag a test sérüléseinek és betegségeinek közvetlen következménye. A modern idegtudományi kutatások azonban megmutatták, hogy a fájdalom nem egyszerű „jelzés”, hanem az agy aktív értelmezési folyamata. Ez a felismerés alapvetően változtatta meg a fájdalom megértését, különösen a krónikus fájdalom esetében, amely sok esetben nem vezethető vissza fizikai sérülésre. A neuroplaszticitás révén az agy képes „megtanulni” a fájdalmat, és akkor is fenntartani azt, amikor a test már meggyógyult.

.

A prediktív feldolgozás elmélete: Az agy mint aktív értelmező

Az agy nem passzívan fogadja a testből érkező fájdalomjeleket, hanem aktívan értelmezi azokat. A prediktív feldolgozás elmélete szerint az agy folyamatosan előrejelzéseket készít a test állapotáról, és ezek alapján hozza meg döntéseit. Az agy „tippel”, hogy a kapott jelek veszélyt jelentenek-e, majd ennek megfelelően generál fájdalomérzetet.

Példa a téves érzékelésre:

• Egy építőmunkás esetében, aki egy szögre ugrott, az agy intenzív fájdalmat generált, holott a szög nem érte el a lábát. Ez azért történt, mert az agy veszélyt érzékelt, és fájdalommal reagált.
• Fantomfájdalom amputált végtag esetén szintén az agy hibás értelmezésének eredménye.

Az agy energiatakarékossága és a fájdalom „hallucinációja”

Az agy működését a szabadenergia-elv vezérli: minimális energiafelhasználással igyekszik előrejelezni a környezet eseményeit. Ez az energiatakarékos stratégia azonban tévedésekhez vezethet, például amikor az agy veszélyt érzékel ott, ahol nincs valós fenyegetés.

Miért téved az agy?

• Az agy előzetes tapasztalatokra, emlékekre és jelenlegi környezeti jelekre alapozva hozza meg döntéseit.
• Ez az evolúciósan előnyös mechanizmus néha „túlérzékenységhez” vezethet, amikor fájdalmat generál akkor is, ha nincs tényleges veszély.

A fájdalom-félelem ciklus: Miért ragad be a fájdalom?

Szerintem mindenki aggódott már életében amiatt, hogy az a fájdalom amit érez az mit jelenthet, majd a fájdalmak állandósulásával megjelent a félelem, hogy baj van a testemmel. A fájdalom-félelem ciklus az agy és a test közötti visszacsatolási folyamat, amely fokozza és fenntartja a fájdalmat:

1. A fájdalomérzet félelmet vált ki.
2. A félelem fokozza az agy éberségét, ami további fájdalomérzethez vezet.
3. Ez a ciklus idővel „berögződik” az agy neuroplasztikus mechanizmusai révén.

Hogyan alkalmazható a Pain Reprocessing Therapy?

A PRT célja, hogy megtörje ezt a ciklust azáltal, hogy újramodellezi az agy fájdalomértelmezési folyamatait:

• Pszichoedukáció: A fájdalom természetének és az agy szerepének megértése segít csökkenteni a félelmet.
• Szomatikus nyomkövetés: Az érzékszervi jelek tudatos megfigyelése biztonságos környezetben.
• Pozitív érzelmi állapotok kialakítása: Az agy „újratanítása” a fájdalom nem fenyegetőként való érzékelésére.

A fenti MRI felvételen látható ahogy az agy megtanulja a fájdalmat, és már nem a testérzetből származó ingerek miatt reagál fájdalomérzettel, hanem védő funkciót tart fent. A lenti ábra pedig bemutatja, hogy hogyan helyeződik át egy év leforgása alatt a fájdalom az agyban, ezzel fenntartva a segítő, de téves „veszélyérzetet”.

A Boulder-i Hátfájás Kutatás: A PRT Hatékonyságának Bizonyítékai

A Boulder-ben végzett kutatás az eddigi legátfogóbb klinikai vizsgálat a PRT hatékonyságáról. A kutatás célja az volt, hogy bizonyítsa: a PRT képes megszakítani a krónikus fájdalom-félelem ciklust, és tartós enyhülést nyújtani a betegeknek.

Kutatási felépítés:

• Minta: 151 krónikus hátfájdalomban szenvedő személy.
• Csoportok:
  ◦ PRT-terápiában részesülő csoport (50 fő).
  ◦ Placebo injekciós csoport (51 fő).
  ◦ Hagyományos ellátás kontrollcsoport (50 fő).
• Időtartam: 1 hónapos terápiás időszak, amelyet fMRI vizsgálatok és önértékelő kérdőívek követtek​
  Eredmények:

  Fájdalomcsökkenés:

• A PRT-t kapó csoport 98%-a tapasztalt jelentős javulást, 73%-uk pedig teljesen fájdalommentessé vált.
• A placebo csoportban csak minimális javulás volt megfigyelhető, míg a kontrollcsoportban nem történt változás.
  Agyi aktivitás változása:
• Az fMRI vizsgálatok kimutatták, hogy a PRT jelentős aktivitáscsökkenést idézett elő a fájdalomérzékelésért felelős agyi területeken (anterior insula, szomatoszenzoros kéreg).

  Fájdalmi attribúciók átalakítása:

• A PRT csoportban a résztvevők fájdalmukat egyre inkább az agy tanulási folyamatainak eredményeként értelmezték, nem pedig fizikai sérülésként. Ez a szemléletváltás kulcsfontosságú volt a tartós gyógyulásban

A PRT hatásmechanizmusai

A félelem csökkentése:

• A PRT célja, hogy megszüntesse a fájdalommal kapcsolatos félelmeket, mivel ezek erősítik a fájdalom-félelem ciklust. Ezt pszichoedukációval, szomatikus nyomkövetéssel és pozitív érzelmi állapotok indukálásával érik el.

A fájdalom újraértelmezése:

• A résztvevők megtanulják felismerni, hogy a fájdalom nem veszélyes, és az agyuk téves jelzései okozzák.

Agyi neuroplaszticitás serkentése:

• A PRT a biztonságos érzetek tudatosításával segíti az agyat új idegpályák kialakításában, amelyek a fájdalomra adott reakciókat „lecsendesítik”.

Kiknek ajánlom a PRT-t?

Krónikus fájdalomban szenvedőknek:

• Akiknél nincs egyértelmű fizikai sérülés, vagy a fájdalom a sérülés gyógyulása után is fennáll.
• Példák: hátfájás, nyakfájás, fejfájás, csukló fájás, fibromyalgia.

Stresszhez és érzelmekhez kapcsolódó fájdalmak esetén:

• Akiknél a fájdalom erősödik stresszhelyzetben, és csökken relaxáció vagy élvezetes tevékenységek közben.

Pszichoszomatikus tünetekkel küzdőknek:

• Akiknek fájdalmát gyakran társítják szorongással, depresszióval vagy egyéb érzelmi problémákkal.2

Azoknak, akiknek nincs válasz a hagyományos kezelésekre:

• Akik számos orvosi vizsgálat és kezelés ellenére sem találtak enyhülést.

Hogyan mérem fel a fájdalmat?

A terápia első lépése a fájdalom típusának azonosítása. Ehhez a következő szempontokat vizsgálom:

• A fájdalom kezdete: Sérülés nélkül, stresszhelyzetben indult-e?
• A fájdalom mintái: Mozgó, terjedő vagy aktivitás után jelentkező fájdalom.
• Orvosi diagnózisok: Hiányzó fizikai magyarázatok, szimmetrikus vagy „szokatlan” tünetek.
• Érzelmi és pszichológiai tényezők: Gyermekkori traumák, szorongás, perfekcionizmus jelenléte​

Itt szeretném kiemelni, hogy szoros kapcsolatban állok Magyarország egyik vezető rehabilitációs műhelyével a Sherlock Rehabbal, a kérdéses esetekben velük konzultálok, a szupervíziómat is velük teljesítem. Egyedülálló lehetőségnek tartom ezt, hiszen a fájdalom multidimenzionális megközelítést igényel, azaz a munkát csak javíthatja képzett gyógytornász és manuál terapeuta bevonása. Ezúton is köszönöm Olosz Józsefnek, hogy elindított ezen az úton. A képzés előtt is nagy rajongója voltam a munkájának, így a képzés után és az első elégedett kliensek visszajelzései nyomán pedig hálás vagyok a rengeteg segítségért és útmutatásért.

Mi történik a terápiás folyamat során?

Pszichoedukáció:

• A fájdalom-félelem ciklus megértése és a fájdalom újraértelmezése.
• Az agy „téves riasztásainak” tudatosítása.

Szomatikus nyomkövetés:

• A kliensek megtanulják megfigyelni testi érzeteiket ítéletmentesen, biztonságos környezetben.

Pozitív érzelmi állapotok kialakítása:

• Humor, analógiák és pozitív tapasztalatok beépítése a folyamatba.

Kondicionált válaszok feloldása:

• Az elkerülő viselkedések helyettesítése új, konstruktív mintákkal​

Kapcsolatépítés az érzelmekkel:

• Az érzelmek biztonságos megélése és azok hatásainak felismerése a fájdalomra.

Miért különleges a PRT?

A PRT nemcsak a fájdalom tüneteit enyhíti, hanem a fájdalmat fenntartó mechanizmusokat célozza meg. Ezáltal nemcsak rövid távú enyhülést kínál, hanem hosszú távú gyógyulási lehetőséget is.

A Pain Reprocessing Therapy További Alkalmazási Területei

A Pain Reprocessing Therapy (PRT) nem csupán a krónikus fájdalom kezelésére szolgál, hanem számos egyéb testi és érzelmi kihívás esetén is hatékony lehet. A módszertan az agy és a test kapcsolatának újraértelmezésével képes enyhíteni olyan tüneteket, amelyek hátterében gyakran nem található konkrét fizikai sérülés. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen helyzetekben lehet még alkalmazni a PRT-t:

Érzelmi eredetű testi tünetek kezelése

A PRT kiválóan alkalmazható pszichoszomatikus tünetek enyhítésére, ahol az érzelmek – például szorongás, harag, vagy stressz – fizikai panaszokat okoznak. Ezek a tünetek gyakran összefüggnek az agy túlzott éberségével és téves riasztásaival.

Depresszió és fáradtság:

• A depresszió okozta alacsony energiaszint és krónikus fáradtság az agy túlélési mechanizmusainak része lehet. A PRT segít ezek újraértelmezésében, növelve a motivációt és csökkentve a tehetetlenség érzését.

Émelygés és gyomorproblémák:

• Az érzelmi stressz gyakran jár együtt gyomorpanaszokkal vagy émelygéssel. A PRT segítségével az ilyen tünetek mögötti érzelmi minták felismerhetők és kezelhetők.

Stressz és szorongás okozta fájdalom enyhítése

Az állandó stressz és szorongás nemcsak mentális, hanem fizikai szinten is jelentkezhet, például izomfeszülés vagy fejfájás formájában. A PRT hatékonyan segít ezek oldásában az agy stresszre adott válaszainak átkódolásával.

Migrén és fejfájás:

• A gyakori fejfájások hátterében sokszor érzelmi vagy mentális túlterheltség áll. A PRT lehetőséget ad arra, hogy a fájdalomra adott reakciókat biztonságosabb irányba tereljük.

Izomfeszültség és hátfájás:

• A stressz által kiváltott izomfájdalom gyakran nem strukturális eredetű, és jól reagál a PRT technikáira, például a somatikus nyomkövetésre.

Traumafeldolgozás és érzelmi gyógyulás

A PRT nemcsak testi fájdalmak, hanem érzelmi traumák esetén is hatékony. Az érzelmek biztonságos megélése és az agy rögzült mintáinak újraírása segít feldolgozni a múltbeli sérüléseket.

Gyermekkori traumák:

• A gyermekkorban átélt érzelmi és fizikai stressz hajlamosít a krónikus fájdalom kialakulására. A PRT lehetőséget ad ezen traumák mélyebb feldolgozására.

Kapcsolati konfliktusok hatása:

• A hosszú távú érzelmi stressz, amely például párkapcsolati problémákból ered, gyakran vezet testi tünetekhez. A PRT támogatja az érzelmi minták újraértelmezését és a fájdalom enyhítését.

Kondicionált válaszok és fóbiák feloldása

A PRT módszerei hatékonyan alkalmazhatók olyan esetekben, ahol a testi tünetek vagy érzelmi reakciók bizonyos helyzetekkel vagy ingerekkel társulnak.

Időjárás- és környezeti tényezők által kiváltott tünetek:

• Például hideg időben jelentkező fájdalmak vagy bizonyos szagokhoz kötődő émelygés.

Kondicionált fájdalomreakciók megszüntetése:

• Amikor a fájdalom bizonyos mozdulatokhoz vagy testhelyzetekhez kötött, a PRT segíthet megtörni ezt a kapcsolatot.

Összegzés: A PRT sokoldalúsága

A Pain Reprocessing Therapy olyan holisztikus megközelítés, amely nemcsak a krónikus fájdalmakra, hanem számos érzelmi és testi tünetre is hatékony választ nyújt. Legyen szó depresszióról, stresszről, vagy pszichoszomatikus tünetekről, a PRT a fájdalom forrásának újraértelmezésével és az agy biztonságérzetének erősítésével segít a gyógyulásban. Ez a módszer nemcsak fájdalmat enyhít, hanem az életminőséget is jelentősen javítja.

Út a gyógyuláshoz

Hiszem, hogy a krónikus fájdalomban, fáradtságban, depresszióban, émelygésben szenvedők számára a PRT egy olyan eszköz, amely megnyitja az utat a szabadabb, teljesebb élet felé. Köszönöm azoknak akik már mertek támogatást kérni, büszke vagyok a gyógyulásukra, és minden közösen megtett úttal gazdagabbá és hitelesebbé válok én is. Ha te, vagy valaki akit ismersz, olyan testi érzésekkel küzd, amelyek gátolják a mindennapokat, keress bátran. Együtt feltérképezhetjük, hogyan segíthet ez a megközelítés abban, hogy új értelmet nyerjenek a tapasztalataid, és elkezdj felszabadulni ezek súlya alól. Az út néha kihívásokkal teli, de minden lépés – bármilyen aprónak tűnik is – közelebb vihet önmagadhoz, és ahhoz az élethez, amiben a felszabadultan mozoghatsz.

Hivatkozások:

• Ashar, Y.K., Gordon, A., Schubiner, H., et al. (2021). Effect of pain reprocessing therapy vs placebo and usual care for patients with chronic back pain: A randomized clinical trial. JAMA Psychiatry. doi:10.1001/jamapsychiatry.2021.2669

• Baliki, M.N., Petre, B., Torbey, S., Herrmann, K.M., et al. (2012). Corticostriatal functional connectivity predicts transition to chronic back pain. Nature Neuroscience, 15, 1117-1119.

• Bigos, S.J., Battié, M.C., Fisher, L.D., et al. (1991). A prospective study of work perceptions and psychosocial factors affecting the report of back injury. Spine, 16(1), 1-6.

• Castro, W.H., Meyer, S.J., Becke, M.E., Nentwig, C.G., Hein, M.F., Ercan, B.L., et al. (2011). No stress – no whiplash? Prevalence of ‘whiplash’ symptoms following exposure to a placebo rearend collision. International Journal of Legal Medicine, 114, 316-322.

• Cherkin, D.C., Sherman, K.J., Balderson, B.H., et al. (2016). Effect of mindfulness-based stress reduction vs cognitive behavioral therapy or usual care on back pain and functional limitations in adults With chronic low back pain: A randomized clinical trial. JAMA, 315(12), 1240–1249. doi:10.1001/jama.2016.2323

• Cherkin, D.C., Anderson, M.L., Sherman, K.J., et al. (2017). Two-year follow-up of a randomized clinical trial of mindfulness-based stress reduction vs cognitive behavioral therapy or usual care for chronic low back pain. JAMA, 317(6), 642–644. doi:10.1001/jama.2016.17814

• Derbyshire, S.W., Whalley, M.G., Stenger, V.A., Oakley, D.A. (2004). Cerebral activation during hypnotically induced and imagined pain. Neuroimage 23(1), 392-401.

• Ferrari, Robert, and Anthony S. Russell. „Epidemiology of whiplash: an international dilemma.” Annals of the rheumatic diseases 58, no. 1 (1999): 1-5.

• Hashmi JA, Baliki MN, Huang L, et al. (2013). Shape shifting pain: chronification of back pain shifts brain representation from nociceptive to emotional circuits. Brain, 136(Pt 9), 2751-2768.

• Kleinstück, F., Dvorak, J., Mannion, A. (2006). Are “structural abnormalities” on magnetic resonance imaging a contraindication to the successful conservative treatment of chronic nonspecific low back pain?.” Spine, 31(19), 2250-2257.

• Kirwilliam, S. S., Derbyshire, S.W. (2008). Increased bias to report heat or pain following emotional priming of pain-related fear. PAIN, 137(1), 60-65.

• Lumley, M.A., Schubiner, H. (2019). Psychological therapy for centralized pain: An integrative assessment and treatment model. Psychosomatic Medicine, 81, 114-124.

• Obelieniene, Diana, Harald Schrader, Gunnar Bovim, Irena Misevičiene, and Trond Sand. „Pain after whiplash: a prospective controlled inception cohort study.” Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry 66, no. 3 (1999): 279-283

Kapcsolódó Tartalom